Meggyógyultam

Ugye, nem titok senki előtt, hogy milyen érzés az, ha valaki a fél életét betegként, a másik felét gyógyulásra szinte reménytelenül váró páciensként tölti kórházak, orvosi rendelők várójában egyre kevesebb kitartással?!

Sajnos igazi tanulmánynak számítottam az ismeretlen eredetű, gócos betegségekkel viaskodók "élharcosaként", mert még sorolni is nehéz, annyiféle "nyavalyáim" volt: hajhullás, bőrproblémák, pattanások, kiütések, migrénes fejfájás, felső légúti panaszok, orrmellékés arcüreggyulladás, nőgyógyászati panaszok, petefészek-gyulladás. Biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedi eset. De abban is szeretnék biztos lenni, hogy a gyógyulásban sem vagyok az.

Ezért osztom meg Önökkel, hogyan sikerült "kikecmeregnem" ebből a súlyos, lelkileg is megterhelő létállapotból, és új életet kezdeni.

A betegségek már gyerekkorban is érintettek, hiszen 7-8 éves koromban állandó felfázással küszködtem. Tizenhat évesen kivették a gyulladt mandulámat, tehát volt előzménye a későbbi "viselt ügyeimnek".

1990 tájékán, a kisebbik lányom születésekor pedig egy egészen titokzatos dologgal kezdődött a sor: a bal bokám dagadt be hosszabb időre egy gócos gyulladás kísérő tüneteként. Ezt követték a felső légúti problémák, amik légcsőhuruttal, állandó köhögéssel, torokfájással jártak.

Ezután kezdődtek el a nőgyógyászati panaszaim is, amik talán a legkellemetlenebbül érintettek: lázas ugyan nem voltam, de levert, fáradt annál inkább, nem beszélve a vele járó fájdalmakról, a hasi feszítő érzésről. Fiatal nőként különösen fájdalmasan érintett az állandó hajhullás, a bőrkiütések, pattanások, de mára egyértelművé vált számomra is, hogy ezek csak külső tünetei voltak a belsőmben zajló fizikai és lelki folyamatoknak.

Mintegy nyolc éven keresztül folyt ez az állandó jóllétrosszullét ciklus, hol ez a tünet erősödött fel, hol az, hol nőgyógyászati váróban, hol a körzeti orvosnál jártam, egyre szélesebb spektrumú antibiotikumokat kapva, s mire egy hónapos kitartó szedésük után "gyógyultnak" nyilváníttattam, addigra teljesen tönkrement a bélflórám az antibiotikumoktól, és onnantól kezdve emésztési gondjaim voltak, majd 2-3 hét múlva visszatért az eredeti probléma.

1999-ben a férjem olvasta a Medic Poliklinika egyik cikkét egy természetgyógyászati lapban, amelyben a góckutatás jelentőségéről volt szó, és arról, hogy holisztikus szemlélettel, azaz az egész embert vizsgálva igenis kideríthetők és megszüntethetők a betegség mélyebb okai, sőt, a Voll-módszer segítségével pontosítható a góckutatás, hiszen az a hagyományos, kémiaitól eltérő, biofizikai szemlélettel elsősorban a szervezet energetikáját vizsgálja.

A homeopátiás-izopátiás szerek segítségével pedig a gócok feloldhatók, a kóros mikrobák kivezethetők a szervezetből, végleges gyógyulást idézve elő. Bejelentkeztünk egy Voll-féle állapotfelmérésre, azonban ennyi nem volt elég: az orvoscsapat ennél mélyebbre ásott a góckutatás terén: jártam a klinika nőgyógyászánál, fül-orrgégésznél, belgyógyászati vizsgálaton, és ki kellett cseréltetnem az amalgámtöméseimet is, melyek szintén energetikai zűrzavart okoztak a szervezetemben.

Ettől kezdve rendszeres garatkezelésben vettem részt, naponta, több mint fél évig, de azután is alkalalkalmanként. A Voll-vizsgálat kiderítette, hogy az eltávolított mandulám csonkjain gócos gyulladások maradtak, tűzfészekként állandóan gyengítve az immunrendszert, erősítve a felső légúti tüneteket. Kiderült, ez az oka a hajhullásomnak és a bőrkiütéseimnek is. A petefészek is energetikai elváltozást mutatott. Nekiláttunk közösen mindezen gócok felszámolásának.

Megkaptam a személyre szabott homeopátiás- izopátiás kúrámat, és már a második kúra után jobb lett a közérzetem. Az első év után már csak félévente jártam vissza kontrollra, és a második évben már néhány kúra után tünetmentessé váltam. Fokozatosan lettem jobban, és így is két évbe tellett, míg teljesen, valóban, idézőjel nélkül nyilvánítottam saját magamat gyógyultnak.

Megszűntek a nőgyógyászati panaszaim, és természetesen a felső légúti gondok is. És mi bizonyítaná jobban, hogy a hajhullás és a bőrpanaszok csak tüneti megnyilvánulásai a háttérben meghúzódó folyamatoknak?

Az, hogy az én esetemben úgy múltak el ezek a tünetek, mintha sosem lettek volna, és anélkül, hogy bármilyen külsődleges hajkencét vagy bármit használtam volna. Két éve most voltam először kontrollvizsgálaton, de azt is csak azért, mert elkapott egy influenza. A munkahelyemen végzett kötelező, hagyományos szűrővizsgálaton az egyik legjobb eredményt mutattam.

Testileg- lelkileg újultam meg, és ehhez az érzéshez semmi nem fogható. Ha megkérdezik, miért szeretem a szakmámat (értékesítési igazgatóként dolgozom egy légitársaságnál), azt szoktam mondani: a repülés maga semmihez nem hasonlítható élmény. Mindig is imádtam repülni. Mostanra világossá vált számomra, hogy ez nemcsak repülőgéppel lehetséges.

Nagyon sok szeretettel,

Mező Ildikó

Szőke Orsolya (szerk.)