A siker a teljes gyógyulás

A főváros első magánklinikájáról régóta azt tartják, hogy itt gyógyulásra lelnek azok is, akik sok helyen megfordultak, többféle megoldással próbálkoztak már, mindhiába. Sehol nem találtak gyógyírt hosszan tartó, makacs betegségükre. Bányai Ferencné, Csala Edit (65) esete is bizonyság erre.

"1984-ben orrkagylóműtétem volt, mivel nem kaptam rendesen levegőt. Az akkori allergiavizsgálatok eredménye negatív volt. Hat panaszmentes év után sokszor lettem náthás, erős köhögéssel. Allergiás asztmát állapítottak meg, de furcsamód az allergiateszt még mindig negatív volt. Pár hét gyógyszeres kezeléssel úgy tűnt, teljesen meggyógyultam.

Az igazi kálváriám 2001-ben kezdődött. Kora tavaszi megfázás utáni arcüreggyulladás, s miután nem jöttem helyre, újabb orrkagylóműtét következett. Ez azonban nem segített. Nyáron már tombolt az allergiám. Dentaltesztet tettek a hátamra, melynek 3 napig fent kellett volna maradni, ám már az első este bedagadt a nyelvem és a nyelv alatti nyálkahártya. Mintha két nyelvem lett volna. Szörnyű látvány és iszonyú érzés volt.

Azonnal az ügyeletre mentünk, ahol a tesztet levették rólam. Másnap a fül-orr-gége osztályon többféle tablettát kaptam. Megállapították, hogy tartósítószerekre, lanolinra és benzokainra vagyok allergiás. Ez a rettenetes állapot még háromszor megismétlődött, már gégemetszésre is felkészültek. Akkori állapotomat az ellenségemnek sem kívánom.

Beutaltak a gyulai tüdőszanatóriumba, ahol a vizsgálatok kimutatták, hogy egy csomó mindenre allergiás vagyok, tollra, szőrre, pollenekre, parlagfűre stb. Még gyógyszer is volt az "ellenségek" között. Közben a nyelv alatti duzzadás sosem húzódott vissza teljesen. Szörnyű félelmek között éltem. A lakásomból minden gyanús dolgot száműztem, miközben orvostól orvosig jártam, szájsebésznél is természetesen, mígnem egy mágneses rezonanciagép gócokat mutatott ki a szervezetemben. Akkor már szagokat sem éreztem. A nyelvdagadás egy jottányit sem csökkent, hol kisebb, hol nagyobb volt.

Állandóan figyeltem magam, éjszakákat az ágyam szélén ültem, mert nem mertem elaludni.

Ha jobban dagadt a nyelvem, már indultam is a kórházba. Nyaki ultrahang és újra fogászat következett, ahol minden felső fogamat kihúzták. Hatból négynél gócot találtak, amit a röntgen nem mutatott ki. Orr- és garatváladék-tenyésztést is csináltak, már nem volt olyan szájsebész és fül-orr-gégész Gyulán, aki ne vizsgált volna. Állandó "vendége" lettem a kórháznak, ahol 2-3 nap alatt lehúzták ugyan a nyelvdagadást, de azután kezdődött elölről minden.

A szanatóriumban félévenként egy-egy hónapig sószobába jártam, attól kicsit könnyebben lettem, de télen-nyáron egyfolytában náthás voltam. Ekkor egy nagyon lelkiismeretes doktornőhöz kerültem, akinek feltett szándéka volt, hogy kideríti a bajomat. Annyi vizsgálatra küldött, hogy egy könyvet kitettek a leletek, melyek mindegyike negatív volt. Tehetetlenek voltunk. Teltek-múltak a hónapok, amelyek évekké szaporodtak. Végképp nem tudtam, mihez kezdjek.

Állandóan nyomoztam, olvastam az egészségügyi cikkeket, mígnem egy női lapban rábukkantam a Medic-Poliklinikára. Ám bármennyire jókat is írtak róla, nem jelentkeztem azonnal, hiszen a nyugdíjamból nagyon meg kellett gondolni az utazással megtoldott költségeket. De miután a család látta, hogy bezárult a kör, a lányom - a tudtom nélkül - bejelentett, és fizette a gyógyítással járó kiadásokat.

2004 januárjában jártam először a klinikán. A Voll-készülékkel vizsgáltak meg, a diagnózis eddig sosem hallott helyzetet tárt fel: "energetikai blokk van a nyirokrendszerben, az orr- és arcmelléküregben, az idegrendszerben, a gyomor- és bőrmeridiánon is. Néhány további vizsgálat után homeopátiás, izopátiás szerek szedését rendelték el. Elláttak a kis fehér golyókkal, és 8 hét múlva visszarendeltek kontrollra.

Elmondták, hogy ne várjak azonnali csodát, a homeopátia azért "szelíd gyógymód", mert a hatása lassan mutatkozik meg. Sőt kezdetben rosszabbodhat is az állapotom, ne ijedjek meg.

Ez be is következett, de én szigorúan betartottam minden utasítást, jártam a kontrollokra, költözésünk után már Pécsről. Aztán nagyon lassan végleg magam mögött tudhattam a borzalmakat. Most tavasszal már teljes gyógyulást mutatott a Vollkészülék. Ez a tél volt az első, hogy - bár a családon végigsöpört - megúsztam még az influenzát is.

Kérem, feltétlenül írja meg, mennyire hálás vagyok Marián doktornőnek, akivel állandó kapcsolatban álltam, és azt is, milyen figyelmesek a betegekkel a klinikán. Köszönet érte a Kecskés főorvos asszony által vezetett egész csapatnak. Nem utolsósorban a családomnak is, akik - nyugdíjas lévén - anyagilag segítettek hozzá, hogy ismét egészséges legyek.

S noha teljesen meggyógyultam, ellenőrzésre mindig felutazok Pestre, mert nem akarok még egyszer olyan szörnyűségeket megérni, amiben hosszúhosszú évekig volt részem."

Sok szeretettel,

Csala Edit

Bayer Ilona (szerk.