20 éves a Medic-Poliklinika
20 héten át, 20 naponta más-más ajándék

Augusztus 21. - Szeptember 10.
20% ajándék bizonyos fogászati kezelések árából.
Részletekért klikk ide!
(ajándék fogászati árlista)

Az allergiás reakciót kiváltó antigének közös neve: allergén. A reakció lehet humorális vagy celluláris, ritkán kevert. Az allergiás típusú immunreakció az allergén-antigén első behatása után alakul ki egy szenzibilizálódási idővel: humorálishoz (keringő IgE antitestek képződése) kb. 4-21 nap szükséges, a cellulárishoz jóval több is (pl. a tuberculoallergiához a fertőződés után több hónap). Ha már kifejlődött az allergiakészség, az ismételt behatásra a reakció a humorális típusban (a keringő specifikus IgE antitestek által) szinte azonnal jelentkezik, a celluláris típusban késleltetve, 24-48 óra múlva ('tuberculintípus'). Az allergiakészség egy bizonyos allergén iránt az allergén kellő hígításával végzett provokációs próbával bizonyítható, de a humorális allergiában ez még nagyon nagy hígítással is veszélyes, mert esetleg halálos allergiás (anafilaxiás) sokkot okozhat.

Megelőzés

Szempontjából hasznos az allergéneket aszerint csoportosítani, hogy milyen bejutással okoznak bajt:

1. parenterális allergének: a rovarcsípéseket leszámítva iatrogén eredetűek (antitoxikus állati szérumok, biológiai gyógyszerek: penicillin, ACTH; iv. röntgen-kontrasztanyagok, nvokain stb.)

2. inhalációs allergének: a levegőből por- és szaganyagok, lakásallergének (penészgombák, takarítóeszközök, textíliák, szőrmék, ágyneműk toll-pehely, lószőr pora stb.); vannak 'klíma' -allergének (pollen = virágpor, főleg gyakori tapasszal széna- fűfélék virágzásakor);

3. orális, alimentáris allergének: egyes halak, rákok, eper, málna, arékadió (pl. édességben), tojás, tejszín, és nyers tejtermékek, gombák, gyógyszerek;

4. kontakt érintkezési allergének: ruházati anyagok, kozmetikumok, növények stb.;

5. foglalkozási allergének: a felsoroltak bármelyike;

6. végül, ha mindezek kizárhatók, feltételezhetők endogén allergének is; letokolt gennyes gócokban bomló anyagok.

Az allergiás reakció (betegség) allergénbehatás hiányában nem jön létre, ill. magától megszűnik (= eliminációs terápia). Régóta ismert betegségekről, 'hypersensitivitas' -jelenségekről az immunológiai ismeretek fejlődésével derült ki ez a patogenezis (atopiáknak is szokták nevezni e csoportot, mint az asthma bronchiale, a tavaszi conjunctivitis-rhinitis, urticaria). Az injekciós gyógyszer-beviteli technika óta századunk elejétől ismert az anafilaxiás sokk és a szérumbetegség - nemcsak állati szérumtól, amelyeket éppen ezért egyre kevésbé alkalmazunk - hanem gyógyszertől is (penicillin, dextrán, röntgen-kontrasztanyagok stb.)

Előfordulás

Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak; ha valamennyi formájukat figyelembe vesszük, egyre gyakoribbak. Becslések szerint a lakosság több mint 20 százalékát érintik az élet folyamán (az emberek öntudatlanul is kerülik tapasztalatai alapon pl. az alimentáris allergéneket).

Gyógyítás

Magát a meglévő allergiakészséget, szenzibilizáltságot nehéz megszüntetni, ezért legfontosabb a megelőzés, de az allergiás betegségeket is - egyre jobban megismerve a patogenezis tényezőit - egyre jobban tudjuk enyhíteni.

Az allergén olyan specifikus antigén, amelyre megfelelő genetikus diszpozícióval az IgE kategóriában képzőnek specifikus antitestek, főleg az élet első három évtizedében. Ezek a keringésből átdiffundálnak a szövetekbe, és az Fc részükkel bizonyos szöveti elhelyezkedésű hízósejtekhez - bazofilekhez - kötődnek, képessé téve ezeket, hogy ugyanannak a specifikus allergénnek a hatására, specifikus megkötésével fölszabadítsanak (degranuláció) és képezzenek mediátorokat, megindítva ezzel egy most már nem specifikus allergiacascade-ot. A mediátorok egy része közvetlen hatású /mint a hisztamin, szerotonin, a leukotrienek, PTA )platelet, azaz thrombocytaaktiváló faktor), egyes prosztaglandinok és az arachidonsav-metabolizmus más termékei/, mások pedig a reakció későbbi fázisaként neutrofil és eozinofil granulocytákat és macrophagokat vonzanak oda.

A veszélyes allergénekből minimális mennyiség elegendő hatalmas reakció kirobbantására. az ismert gyógyszer-allergiákra fel kell készülni: készenléti tálcán fecskendőbe felszívott adrenalin (Tonogen), túlnyomás infúzió lehetősége, antihisztamin, a késői fázisban ható iv. kortikoszteroid legyen. Az anafilaxiás sokk első tüneteire (elsápadás, izgatott köhécselés, mellkasi szorítás, fulladás - bronchiális spasmus, nyálkahártya-duzzanat, szívós nyálszekréció következtében - vérnyomásesés, keringésleállás) azonnal be kell adni iv. 0,1 ml Tonogent, a többit sc.; a további az állapot súlyosságához igazodik (ismétlés vagy újraélesztés mellett túlnyomásos infúzió százsorosra higított Tonogennel). A beteggel közölni kell, hogy az allergiát okozó gyógyszert a továbbiakban nem kaphatja, orvosát erre mindig figyelmeztesse. Az allergiaanamnézist a kórlapra-lázlapra feltűnően rá kell vezetni. Kellemetlen a szem körüli allergiás (angioneurotikus) oedema.

Életveszélyes a glottisoedema: azonnal menjen-jusson kórházba a beteg, mert ha a készenléti öngyógyítás: a magával hordott efedrin (Epherit), izoprenalin (Propylon szublingvális tabletta), antihisztamin, antiasthma spray ('dozir' vagy 'puff-puff' spray a túladagolás elkerülésére) nem használ, a fulladás megakadályozására intubálásra van szükség.

Allergiás rhinitis, szénanátha szüntetésére aerosol antihisztaminikum rendelhető. Allergiás beteg az antiallergiás szereit mindig vigye magával. Az allergiakészség gyors megszüntetését célzó 'desensibilisatio', az allergénhígitás gyors egymásutánjában adott emelkedő dózisaival nem vált be, és veszélyes is. Végezhető viszont elkerülhetetlen és pontosan ismert allergén lassan növekvő kéthetenkénti adagjaival ún. hyposensitisatio, azzal az elképzeléssel, hogy így védő IgG (IgG4)antitestek képződnek. Ebből kiindulva kísérletek folynak IgG készítmények gyógyszerkénit adásával (lényegesen csökkentheti a rendszeres antihisztamin- és prednizolonigényt)

Dr. Kecskés Gabriella